Az iszlámot (jelentése: behódolás) férfi alkotta, férfiak számára. Az iszlám a valláson túl egy komplett civilizáció: saját jogrendszerrel; hadászati rendszerrel; az élet minden területére aprólékos részletességgel kiterjedő, viselkedési szokásrenddel. Központjában Allah áll, akinek a muszlim férfi aláveti magát. A muszlim férfinak pedig a nő hódol be. Ugyanis a muszlim férfi az iszlám doktrina 91%-ában a nő felett áll.[1]
A muszlim férfi felsőbbrendűségének az alapja nem csak a Koránon, hanem a Hadíszon és a Szírán alapul. E három együtt (Trilógia) alkotja az iszlám kultúra alapját és az ezeken nyugvó Saria törvénykezési rendszert is.
További iszlám szent könyvek:
Hadísz – Egy hadísz, vagy “szájhagyomány”, általában mindössze egyetlen bekezdésnyi hosszú. Egy rövid történet, egy cselekedet vagy egy beszélgetés, ami Mohamedről szól, vagy amiben ő vett részt. A cselekedet akár olyan mindennapi is lehet, mint hogy Mohamed iszik egy pohár vizet vagy fölhúzza a saruját. Az efféle történetek egy gyűjteményét nevezzük Hadísznak vagy “Szájhagyományoknak”. Tehát a Hadísz az hadíszok egy gyűjteménye.
Szíra – Mohamed életrajza. A “szíra” arabul életrajzot jelent, de nagy kezdőbetűvel írva kifejezetten Mohamed életrajzát jelenti.
Így az iszlám a férfi kultúrája, szinte minden hatalommal férfikézben.
Férfi kötelességei
Egy fiatal muszlim férfi, ha már nemzőkorban van, illik megházasodnia. Tradicionálisan kulturális kötelesség, hogy felesége és gyerekei legyenek. A társadalmi rangját mutatja, mennyi házastársat tud eltartani.
Így érdekelt a férfi, hogy több felesége, és még több gyereke legyen.
A házasság az iszlámban nem olyan, mint a nyugati civilizációban. A házasság egy polgári szerződés, csakúgy, mint bármilyen más üzleti szerződés. Még csak nem is szükséges hozzá vallási szertartás.
Az iszlám egyik nagy erőssége az, hogy miként helyezi a házasságot és a gyermekáldást az iszlám civilizáció középpontjába. Nemcsak ösztönzi a házasságot, de egyenesen elítéli a nőtlenséget.[1]
Feleségek száma az iszlám előtt korlátlan volt, amit Mohamed maximum 4-ben határozott meg. Ez valóban javított a nők helyzetén az akkori korhoz képest, ugyanis a férfiaknak kötelességük egyenlő mértékben gondoskodni feleségeikről.
Hasonló bejegyzések
KORÁN 4:3 Ha féltek tőle, hogy nem lesztek képesek méltányosan bánni az árva lányokkal, vegyetek feleségül más nőket választásotok szerint, kettőt, vagy hármat, vagy négyet; de ha attól féltek, hogy nem tudjátok őket egyenlően kezelni, akkor csak eggyel házasodjatok, vagy érjétek be az általatok már megszerzett bármely [rabszolganővel] akit jobbotok birtokol. Ez elébe megy annak, hogy igazságtalanok legyetek.
Ha valaki esetleg nem elégedne meg a 4 feleség eltartásával, annak érdemes tudni, hogy Mohamednek a legtöbb felesége egyszerre 11 volt. De ez kizárólag az ő privilégiuma, mint Allah prófétájáé, ezt a példát más férfiak nem követhetik.
Szexrabszolgát azonban korlátlan számban tarthatnak, és azok nemzetisége sincs megszabva.
A tehetős muszlimok, ha elég pénzük volt rá, a fehér szexrabszolgákat részesítették előnyben. Egy fehér női rabszolga körülbelül háromszor drágább volt egy etiópiai nőnél.[1]
Férfi a házasságban
Nincs túl szigorúan véve a házasságtörés férfi oldalról. Legalábbis azt összevetve, hogy a nő esetében a következmény halál.
A házasságon kívüli szexnek egy másik muszlimmal komoly következményei vannak. Ehhez képest egy káfir nővel folytatott szexre semmilyen megkötések nincsenek.[1]
A házasságon kívüli szex komoly következményei a férfira nézve lehet megdorgálás, vagy büntetés, vagy korbácsolás. Káfir nővel lehet ideiglenes házasságot kötniük, vagy szexrabszolgának elvinni őket.
A káfir kifejezés jelentése:
A káfir a nem-muszlimokat takarja, amire a magyar irodalmi nyelvből és török időkből ismert „gyaur kutya” kifejezés hűen adja vissza a szó valódi jelentését. Részletesebben a Politikai Iszlám Tanulmányok Központja honlapján olvashattok utána.
A férfi dönthet szinte mindenről, ami az otthon szabályait illeti:
A szerző további cikkei
- Elmehet-e valahova a nő, vagy sem.
- Egy férfi gírájának (büszkeség, becsület, önbecsülés, szent féltékenység) részét képezi a háztartásban élő nők bármilyen formában megnyilvánuló szexualitásának abszolút kontrollja.
- Ki jöhet be a házba. – Ennek a hatalomnak a gyakorlása is része egy férfi gírájának. Olyan módon, hogy a nő jó tette a férfi érdemévé válik.
- Gyerekekkel kapcsolatos kérdések
Férfi és a férj jogai
Férjként elsősorban a nő teste és szexualitása fölötti irányítás, ami megilleti a férfit. Erről a hadíszok között található konkrét vers is, ami a nő szeméremtájékát nevezi meg, mint a házasság fő előnyét.
BUKHARI 3, 31, 129; 7, 62, 81 Mohamed […] azt is mondta: “A házassági szerződés kikötései közül a legelőrevalóbbak, a mellettük való kitartásra a leginkább feljogosítóak azok, amelyek révén megadatik nektek a jog, hogy élvezzétek a nő szeméremtájékát.”
UT m5.4 A férfi teljes körű jogokkal rendelkezik felesége teste fölött. Jogosult arra, hogy magával vigye, amikor utazni megy.
Nemcsak, hogy rendelkezik felesége teste felett, hanem a szexet bármikor, kénye-kedve szerint joga van megkapni. Kivéve akkor, ha a nő azt nem bírja fizikálisan.
UT m11.11 A férjnek csak akkor kötelessége támogatni a feleségét, ha az nem tagadja meg tőle a szexet a nap, vagy az éjszaka bármely szakában. Nem jogosult a férjétől támogatásra, ha nem fogad neki szót, még ha csak egy pillanatra is, vagy ha az engedélye nélkül utazik.
Ha a nő ellenkezik, vagy nem engedelmeskedik, a férfinak joga van akár tettlegesen is megfenyíteni.
ISZHÁK 969 Mohamed azt is mondta nekik, hogy a férfiaknak vannak jogaik a feleségeik fölött és a nőknek is vannak jogaik a férjeik fölött. A feleségeknek soha nem szabad házasságtörést elkövetni, vagy nemiségükkel megnyilvánulni mások felé. Ha mégis megtennék, el kell különíteni őket külön szobába, és meg kell őket verni enyhén. [Más hadíszokban a kövezés szerepel büntetésként.] De ha tartózkodnak a tilalmas dolgoktól, akkor joguk van élelemre és ruházatra. A férfiaknak csak enyhe maghagyásokat szabad helyezniük a nőkre, mert ők a férfiak rabjai, és nincs ellenőrzésük a saját személyük fölött.
A férfi vágyálmainak netovábbja.
Talán az egyik legvonzóbb kép a férfiak fejében az iszlám kultúrával kapcsolatban – kedvenc erotikus álmodozások színtere -, az a fényes palotákban élő szultánok és sejkek háremeihez kötődik.
Ha csak e miatt akarnánk muszlimmá válni, akkor nagyon nem éri meg: Mert az iszlám számos mellékhatásán túl még a háremek se olyan idilliek, mint ahogy az misztikus, keleti világról szőtt álmainkban szerepel, magunkat látva az 1001 éjszaka meséiben.
Ugyanis, nagyon kevesen engedhetik meg maguknak egy hárem fenntartásának költségeit, és nincs az újonnan belépők számára instant beváltható hárem-kupon.
Miközben, már pár asszony és szexrabszolga esetében is folyamatosak a marakodások, intrikák és féltékenykedések.
Amikkel persze nekünk kellene foglalkozni és elsimítani azokat. A feleségek közötti feszültségekre már Mohamed élettörténete is mutat példákat.
Miért választják férfiak az Iszlámot?
- Tudatlanságból – nem érti, milyen szabályokat és következményeket is tartalmaz az iszlám doktrína. Talán még az se, aki elmagyarázza neki.
- Több feleség és szexrabszolgák tartása legálisan, elfogadottan.
- Szigorú, körülhatárolt szabályokat tartalmaz. – Ez mentsvár lehet olyannak, aki akkor érzi magát biztonságban, ha megmondják neki, mit tegyen, kiszámítható keretek között.
- Látszólag olyan kérdésekre ad választ, amire esetleg egy bizonytalan, összezavarodott ember addig nem tudott választ adni. Határozott, erőteljes életcélt mutathat.
- Uralkodni lehet a nőkön. – Aki haragszik a nőkre, sérelmei vannak, vagy fél tőlük, annak remek kompenzáció, hogy a szabályok neki kedveznek, a nőket pedig szigorú keretekbe teszik. Ha pedig lázadni mernek, könnyen lehet őket fenyegetni számos módon.
- Megtűrt, bizonytalan, nem befogadott és haragos. – Ebben az állapotban emberek kiélhetik agresszivitásukat Nyugat-Afrikai országokban, vagy a Közel-Keleten.
- Van, aki egyszerűen szereti az erőszakot.
- Közösséghez tartozás. – Akit nem fogadnak be a környezetében, vagy rendszeresen zaklatnak, fuldoklóként kaphat egy őt befogadó közösség felé.
A Bábel – Hesnával a világ dokumentumfilm sorozat 26. részében azt is megtudhatjuk, hogy az Európai másod-harmadgenerációs, összezavarodott muszlim fiatalok között fegyvereseket toborzók minden jót megígérnek, de már csak a Nyugat-Afrikai helyszínen derül ki, hogy a szép szavakból mennyire kevés is az igaz.
Hatalmat ígérnek, de csak a gyengék hatalmához jutnak hozzá, ami mások elnyomása és bántalmazása. Az önmagukkal szembenézés, a belső erő és letisztázás helyett egy alávetett, hierarchikus viszony részesei lesznek. Ahol nincs tolerancia másokkal szemben, ahonnan igen nehéz kilépni, mert a hitehagyottakat megölhetiik.
Ahogy az iszlám végső ígérete sem működőképes: a dzsihád eszközével elterjesztett világbéke víziója már most megbukik a gyakorlatban. Mert az olyan országokban is folyamatos az összetűzés – a szent iratokat szigorúan és kevésbé szigorúan értelmezők között -, ahol már teljesen muszlim a lakosság.
Tehát világszinten se működhetne, így hát nincs értelme csatlakozni hozzájuk.
A szokásos záró gondolat: nekem se higgyétek el, amit leírtam, gondolkozzatok el rajta, nézzetek utána! Ehhez a linkeket lejjebb találjátok.
- Bill Warner – Nők és rabszolgák, CSPI, Budapest, 2020.
- A magyarországi Politikai Iszlám Tanulmányok Központja honlapja
- Bábel – Hesna dokumentumfilmje az iszlám európai toborzóinak módszereiről
Az Iszlám szövegek fordításai a következő művek alapján történt:
KORÁN
- Simon Róbert: A Korán világa. (1987) Helikon Kiadó; (1994)
- Dr. Mihálffy Balázs: Kurán – The Holy Quran. (1994) Rehbar Publishers karachi, Edhi International foundation.
- Dr. Okváth Csaba: A Kegyes Korán értelmi és tartalmi fordítása magyar nyelvre. (2010) Szaúd-Arábia
BUKHÁRI – Szahíh al-Bukhári hadíszgyűjtemény Muhammad al-Bukhari (i.sz. 810-870) által a The Translation of the Meanings of Sahih Al-Bukhari kötetben Dr. Muhammad Muhsin Khan fordításában. Darussalam Publication; 1997.
UT – Umdat as-Salik wa ‘Uddat an-Nasik (Az utazó támasza és a hívők eszköztára) – Ahmad ibn Naqib al-Misri (i.sz. 1302-1367) szerzőtől, angol fordításban a Reliance of the Traveller and Tools of the Worshipper – The Classic Manual of Islamic Sacred Law (Az utazó támasza és a hívők eszköztára – Klasszikus kézikönyv az iszlám szent törvényéhez) c. kötetben, szerkesztette és fordította Nu Ha Mim Keller. Aman Publications; 1994.
Kiemelt képünk a Shutterstock-ról származik.
