A világon szélesen terjedő Politikai korrektség több ideológiát se “kímélt”. Ez a szemlélet képes olyan – több száz év alatt lefektetett és megszilárdított európai értékek szerinti – visszásságokat is legalizálni, naiv módon romantizálni, olyan esetekben, amik már bőven túllépik a mások elnyomásának határát.
Mindezt annak nevében, nehogy a másik érzéseit megbántsuk. Pedig anélkül nem lehet rámutatni, az iszlám kultúrában a nők helyzete milyen is.
Az elnyomásra, a törvényesített bántalmazásokra, a hitehagyás megtorlására, vagy a politikai iszlámot átható dzsihád szemléletre. Legalább ilyenkor szükséges a konfrontáció.
Mert őszinte felszólalás nélkül egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy alapértékeinket elsodorja egy másik kultúra. Például a már száz éve épített, nőkkel való bánásmódot, ami ebben, az Arab-félszigetről származó civilizációban szöges ellentétben van az eddig elért eredményeinkkel.
Öltözködés
Az egyik legszembetűnőbb jellegzetessége a muszlim nőknek, amiről gyakorlatilag rögtön azonosítani is tudjuk őket, az a fátyol.
A muszlim kendőknek számos típusa van, amik viselése függ az adott ország vagy közösség szokásaitól, szigorától. Azonban ez a ruhadarab nem egy divat kellék, hanem ezzel a muszlim nő kulturálisan – szent irataik alapján – magasabbrendűnek, erkölcsösebbnek mutatja magát egy nem muszlimmal szemben.
Ennek európai problémáiról beszélgetnek az MR1 Ütköző rádióinterjújában:
A muszlim fátyol a nő elrejtésére is szolgál minden férfi elől, akivel szexuális kapcsolatot létesíthetne. Csak rokonaik és rabszolgáik ismerhetik magánéletét.
Ugyanis a nő nem mutathat meg testéből semmilyen olyan részt, ami a férjén kívüli férfiakat szexuális vágyra gerjeszthet. Ha elrejti e testrészeit, az jelenti a megfelelő erkölcsöt Allah szemében.
További vetülete, hogy aki nem viselte annak idején, azzal bármit lehetett csinálni, mert az vagy szexrabszolga volt, vagy káfir.
A káfir kifejezés jelentése:
A káfir a nem-muszlimokat takarja, amire a magyar irodalmi nyelvből és török időkből ismert „gyaur kutya” kifejezés hűen adja vissza a szó valódi jelentését. Részletesebben a Politikai Iszlám Tanulmányok Központja honlapján olvashattok utána.
Ugyanakkor, aki már nincs nemzőképes korban, és nem házas, az egy Korán idézet szerint már nem köteles hordani:
KORÁN 24:60 Ami azokat a házasulatlan nőket illeti, akik túlhaladtak már a fogamzóképességük korán, nekik nem fogjuk felróni, ha levetik külső ruházatukat, mindaddig, amíg nem hivalkodnak a díszeikkel [ékszerekkel]. Ám jobb lesz nekik, ha nem veszik le, mert Allah mindent hall és tud.
Aki kíváncsi az muszlim női kendők típusaira és viselési szokásaira, az az Istizada oldalán olvashat utánuk angolul.
A muszlim nő társasága
A teljesség igénye nélkül a következő szabályok vonatkoznak a nőkre a ház elhagyása és mások otthonukba engedésével kapcsolatban:
- A feleségnek megengedett, hogy a mecsetbe járjon. Ilyenkor elhagyhatja a házat, de lehetőleg erről is kérje ki a férje véleményét.
- Ha elmegy otthonról, kell hogy egy rokon elkísérje.
- A férje távollétében csak olyan férfival tartózkodhat a házban, akivel semmiképp nem léphet házasságra, vagyis akivel rokonságban áll. Ezzel folyamatosan felügyelik a nők szexualitását.
- A feleség vagy lánygyermek nem dönthet arról, ki jöhet be a házba. Ezzel meg kell várniuk a férj/apa döntését.
A következő hadísz feltételezi, ha nő és férfi kettesben marad, az a szexről szól, hiszen házasságon kívül muszlimmal a szex büntetendő, nem muszlimmal pedig tiltott a nőnek.
BUKHÁRI 4,52,250; 7,62,160 Mohamed azt mondta: “Nem megengedhető egy férfinek, hogy egyedül legyen egy nővel, és egy nőnek sem szabad utaznia, kivéve a férjével vagy valaki olyan személlyel, akivel nem lehetséges házasságot kötnie.”
Gyakorlatilag a nő teljes társasági élete le van szabályozva a fenti elvek mentén: munka, sport, szórakozás, barátok stb.
Szépítkezés
Na, azt hiszem a muszlim nők nemigen fognak bekerülni a Glamour mennyországba, ahol mindenkit Athéné és Vénusz tökéletes vonásaira és alakjára formálnak ingyen és bérmentve, 7/24-ben igény és kívánság szerint. Nem, itt a kozmetika legtöbb formája tiltott, amiről számos hadísz megemlékezik:
BUKHÁRI 7,62,133; 7,72,815; 7,72,816; 7,72,817; 7,72,818; 7,72,819; 7,72,822; 7,72,826; 7,72,829; 7,72,830; 7,72,832 Mohamed azt mondta: “Allah megátkozta a nőt, aki művileg meghosszabbítja más haját vagy meghosszabbíttatja a sajátját, csakúgy mint azt, aki tetovál vagy magára tetováltat!” Mohamed azt is mondta, hogy Allah megátkozza azokat a nőket, akik kihúzgálják az arcukon lévő szőrszálakat, akik szépészkedésből szándékosan ritkítják a fogaikat, illetve minden nőt, aki bármiképp megváltoztatja az Allah teremtette vonásait.
A szerző további cikkei
Ezek alapján nem tűnik éppen egy sztár szakmának a hajhosszabbító fodrász és a tetoválóművész az iszlám világában.
Női test
A menstruáció számos kultúrában – köztük az iszlámban is – több, mint ezer éve stigmaként van kezelve.
Itt odáig mennek, hogy tisztátalannak tartják a nőt a menstruációja alatt, ami akár elkülönítést is maga után vonhat a ciklus ideje alatt.
Nem is imádkozhatnak, míg tart a vérzés.
Hadíszok és a Korán is számos versben szabályozza a nőkkel való bánásmódot a menstruációjuk alatt:
KORÁN 2:222 Kérdeznek téged a havibajról. Mondd: “Kórság az.” Ezért tartsátok távol magatokat az asszonyoktól a havibaj idején, s ne közeledjetek hozzájuk, amíg meg nem tisztulnak! Ha megtisztultak, akkor közösüljetek velük úgy, ahogyan Allah elrendelte számotokra.
Valószínűleg a női nemi szerv megcsonkítás gyomorforgató problémáját (FGM – Female Genital Mutilation) nem kell bemutatni a legtöbb embernek. Ez aktuális, napi probléma. A WHO becslései alapján világszerte olyan 200 millió nőn végezték el a nemi szerv csonkítás valamely változatát.
A Magyar Nemzet egyik cikkében a legérintettebb országokat is felsorolja:
A beavatkozás harminc országban, többségében Afrikában elterjedt, de a Közel-Keleten, Ázsiában, sőt a bevándorlók között nyugati államokban is előfordul. Szomáliában, Dzsibutiban, Guineában és Maliban például a felmérések szerint a nők kilencven százaléka esett át a beavatkozáson.[2]
Ez az utóbbi négy, legkitettebb ország mind muszlim lakosú többségében, amit a PBS Learningmedia vallási világtérképén is leellenőrizhetünk.
A csonkítás indokaként a nők feletti szexuális ellenőrzést sejtik, ami tökéletesen belepasszol a politikai iszlám, nőkkel kapcsolatos hozzáállásába, amit már a fátyol kapcsán is láthattunk.
És bár a női körülmetélésről a Koránban nincs szó, de mivel az Iszlám kultúra nem kizárólag a Koránon, hanem a Trilógián (ami tartalmazza a jóval terjedelmesebb Hadíszt és Szírát is) alapul, ott találunk erre bőséges utalást.
További iszlám szent szövegek:
Hadísz – Egy hadísz, vagy “szájhagyomány”, általában mindössze egyetlen bekezdésnyi hosszú, egy rövid történet, egy cselekedet vagy egy beszélgetés, ami Mohamedről szól, vagy amiben ő vett részt. A cselekedet akár olyan mindennapi is lehet, mint hogy Mohamed iszik egy pohár vizet vagy fölhúzza a saruját. Az efféle történetek egy gyűjteményét nevezzük Hadísznak vagy “Szájhagyományoknak”. Tehát a Hadísz az hadíszok egy gyűjteménye.
Szíra – Mohamed életrajza. A “szíra” arabul életrajzot jelent, de nagy kezdőbetűvel írva kifejezetten Mohamed életrajzát jelenti.
A körülmetélés részét képezi a Trilógián alapuló saria törvényének. Ebben a témában az Utazó támasza kötetéből olvashatjuk mind a fordítást, mind pedig a vitát a fordításról.
UT e4.3 A körülmetélés kötelező férfiaknak és nőknek egyaránt. Férfiak esetében abból áll, hogy eltávolítják az előbőrt a hímvesszőről, míg nők esetében pedig abból, hogy a csikló előbőrét távolítják el (nem magát a csiklót, mint ahogy azt néhányan tévesen állítják).
Mindazonáltal, amit az arab nyelvű szöveg valójában mond, a következő: “A körülmetélés kötelező (minden férfinek és nőnek), amelynek során a férfiak esetében levágják a hímvessző makkjáról az előbőrt, a nők körülmetélésekor viszont kivágják a csiklót (ezt hufádnak nevezik).
Ez a fordítás homályossá teszi a szabályozást, ami a sok helyen jelenlévő kettőség miatt azt jelenteni, hogy szabadon értelmezhető és vihető át gyakorlatba.
Az politikai iszlám hozzáállását a témával kapcsolatban kiválóan összefoglalja Bill Warner, a téma világhírű kutatója az egyik könyvében:
“Mohamed szunnája az, hogy soha nem tiltotta a klitorisz eltávolítását, ami az ő idejében elterjedt szokás volt.”[4]
“Bill Warner PhD, a politikai iszlám elismert és nagy tiszteletben álló szakértője. Doktori címét a fizika és matematika tudományok területén szerezte 1968-ban […]. Egész életében érdeklődést mutatott a vallások és a történelemre gyakorolt hatásuk iránt.
Évtizedekig tanulmányozta a fő vallások forrásszövegeit. […]
A szeptember 11-ei merénylet után úgy döntött, hogy az iszlám forrásszövegeit elérhetővé teszi a hétköznapi emberek számára.
Dr. Warner a tudományos elmélet és matematika területén szerzett tudását alkalmazza az iszlám tanának elemzésekor.”
A szokást pedig a muszlim emberek Európába is magukkal hozták. Vagy titokban elvégzik, vagy ha ezt nem tudják megtenni, egy afrikai muszlim országba utazva végeztetik el lányaikon.
Ez a nők helyzete az iszlámban.
A szokásos záró gondolat: nekem se higgyétek el, amit leírtam, gondolkozzatok el rajta, nézzetek utána! Ehhez a linkeket lejjebb találjátok.
- A magyarországi Politikai Iszlám Tanulmányok Központja honlapja
- A Magyar Nemzet online cikke a női nemiszerv csonkításokról Európában
- Világágtérkép a vallások eloszlásáról országonként
- Bill Warner – Nők és rabszolgák, CSPI, Budapest, 2020., 47.o.
- MR1 Ütköző rádióinterjú a muszlim fátylak európai használatainak problémáiról
A megjelölés nélküli idézeteket Bill Warner – Nők és rabszolgák, CSPI, Budapest, 2020. művéből emeltem be.
Az Iszlám szövegek fordításai a következő művek alapján történt:
KORÁN
- Simon Róbert: A Korán világa. (1987) Helikon Kiadó; (1994)
- Dr. Mihálffy Balázs: Kurán – The Holy Quran. (1994) Rehbar Publishers karachi, Edhi International foundation.
- Dr. Okváth Csaba: A Kegyes Korán értelmi és tartalmi fordítása magyar nyelvre. (2010) Szaúd-Arábia
BUKHÁRI – Szahíh al-Bukhári hadíszgyűjtemény Muhammad al-Bukhari (i.sz. 810-870) által a The Translation of the Meanings of Sahih Al-Bukhari kötetben Dr. Muhammad Muhsin Khan fordításában. Darussalam Publication; 1997.
UT – Umdat as-Salik wa ‘Uddat an-Nasik (Az utazó támasza és a hívők eszköztára) – Ahmad ibn Naqib al-Misri (i.sz. 1302-1367) szerzőtől, angol fordításban a Reliance of the Traveller and Tools of the Worshipper – The Classic Manual of Islamic Sacred Law (Az utazó támasza és a hívők eszköztára – Klasszikus kézikönyv az iszlám szent törvényéhez) c. kötetben, szerkesztette és fordította Nu Ha Mim Keller. Aman Publications; 1994.
Kiemelt képünk a Shutterstock-ról származik.
