A világon szélesen terjedő Politikai korrektség több ideológiát se “kímélt”. Ez a szemlélet képes olyan – több száz év alatt lefektetett és megszilárdított európai értékek szerinti – visszásságokat is legalizálni, naiv módon romantizálni, olyan esetekben, amik már bőven túllépik a mások elnyomásának határát.
Mindezt annak nevében, nehogy a másik érzéseit megbántsuk. Pedig anélkül nem lehet rámutatni, az iszlám kultúrában a nők helyzete milyen is.

Az elnyomásra, a törvényesített bántalmazásokra, a hitehagyás megtorlására, vagy a politikai iszlámot átható dzsihád szemléletre. Legalább ilyenkor szükséges a konfrontáció.

Mert őszinte felszólalás nélkül egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy alapértékeinket elsodorja egy másik kultúra. Például a már száz éve épített, nőkkel való bánásmódot, ami ebben, az Arab-félszigetről származó civilizációban szöges ellentétben van az eddig elért eredményeinkkel.

Öltözködés

Az egyik legszembetűnőbb jellegzetessége a muszlim nőknek, amiről gyakorlatilag rögtön azonosítani is tudjuk őket, az a fátyol.

A muszlim kendőknek számos típusa van, amik viselése függ az adott ország vagy közösség szokásaitól, szigorától. Azonban ez a ruhadarab nem egy divat kellék, hanem ezzel a muszlim nő kulturálisan – szent irataik alapján – magasabbrendűnek, erkölcsösebbnek mutatja magát egy nem muszlimmal szemben.
Az iszlám fátyol hátteréről és jelentéséről egy külön cikket is készítettem.

Ennek európai problémáiról beszélgetnek az MR1 Ütköző rádióinterjújában:

A muszlim fátyol a nő elrejtésére is szolgál minden férfi elől, akivel szexuális kapcsolatot létesíthetne. Csak rokonaik és rabszolgáik ismerhetik magánéletét.

Ugyanis a nő nem mutathat meg testéből semmilyen olyan részt, ami a férjén kívüli férfiakat szexuális vágyra gerjeszthet. Ha elrejti e testrészeit, az jelenti a megfelelő erkölcsöt Allah szemében.

További vetülete, hogy aki nem viselte annak idején, azzal bármit lehetett csinálni, mert az vagy szexrabszolga volt, vagy káfir.

Ugyanakkor, aki már nincs nemzőképes korban, és nem házas, az egy Korán idézet szerint már nem köteles hordani:

^{KORÁN 24:60} Ami azokat a házasulatlan nőket illeti, akik túlhaladtak már a fogamzóképességük korán, nekik nem fogjuk felróni, ha levetik külső ruházatukat, mindaddig, amíg nem hivalkodnak a díszeikkel [ékszerekkel]. Ám jobb lesz nekik, ha nem veszik le, mert Allah mindent hall és tud.

Aki kíváncsi az muszlim női kendők típusaira és viselési szokásaira, az az Istizada oldalán olvashat utánuk angolul.

A muszlim nő társasága

A teljesség igénye nélkül a következő szabályok vonatkoznak a nőkre a ház elhagyása és mások otthonukba engedésével kapcsolatban:

• A feleségnek megengedett, hogy a mecsetbe járjon. Ilyenkor elhagyhatja a házat, de lehetőleg erről is kérje ki a férje véleményét.
• Ha elmegy otthonról, kell hogy egy rokon elkísérje.
• A férje távollétében csak olyan férfival tartózkodhat a házban, akivel semmiképp nem léphet házasságra, vagyis akivel rokonságban áll. Ezzel folyamatosan felügyelik a nők szexualitását.
• A feleség vagy lánygyermek nem dönthet arról, ki jöhet be a házba. Ezzel meg kell várniuk a férj/apa döntését.

A következő hadísz feltételezi, ha nő és férfi kettesben marad, az a szexről szól, hiszen házasságon kívül muszlimmal a szex büntetendő, nem muszlimmal pedig tiltott a nőnek.

^{BUKHÁRI 4,52,250; 7,62,160} Mohamed azt mondta: “Nem megengedhető egy férfinek, hogy egyedül legyen egy nővel, és egy nőnek sem szabad utaznia, kivéve a férjével vagy valaki olyan személlyel, akivel nem lehetséges házasságot kötnie.”

Gyakorlatilag a nő teljes társasági élete le van szabályozva a fenti elvek mentén: munka, sport, szórakozás, barátok stb.

Szépítkezés

Na, azt hiszem a muszlim nők nemigen fognak bekerülni a Glamour mennyországba, ahol mindenkit Athéné és Vénusz tökéletes vonásaira és alakjára formálnak ingyen és bérmentve, 7/24-ben igény és kívánság szerint. Nem, itt a kozmetika legtöbb formája tiltott, amiről számos hadísz megemlékezik:

^{BUKHÁRI 7,62,133; 7,72,815; 7,72,816; 7,72,817; 7,72,818; 7,72,819; 7,72,822; 7,72,826; 7,72,829; 7,72,830; 7,72,832} Mohamed azt mondta: “Allah megátkozta a nőt, aki művileg meghosszabbítja más haját vagy meghosszabbíttatja a sajátját, csakúgy mint azt, aki tetovál vagy magára tetováltat!” Mohamed azt is mondta, hogy Allah megátkozza azokat a nőket, akik kihúzgálják az arcukon lévő szőrszálakat, akik szépészkedésből szándékosan ritkítják a fogaikat, illetve minden nőt, aki bármiképp megváltoztatja az Allah teremtette vonásait.

Ezek alapján nem tűnik éppen egy sztár szakmának a hajhosszabbító fodrász és a tetoválóművész az iszlám világában.

Női test

A menstruáció számos kultúrában – köztük az iszlámban is – több, mint ezer éve stigmaként van kezelve.

Itt odáig mennek, hogy tisztátalannak tartják a nőt a menstruációja alatt, ami akár elkülönítést is maga után vonhat a ciklus ideje alatt.

Nem is imádkozhatnak, míg tart a vérzés.

Hadíszok és a Korán is számos versben szabályozza a nőkkel való bánásmódot a menstruációjuk alatt:

^{KORÁN 2:222} Kérdeznek téged a havibajról. Mondd: “Kórság az.” Ezért tartsátok távol magatokat az asszonyoktól a havibaj idején, s ne közeledjetek hozzájuk, amíg meg nem tisztulnak! Ha megtisztultak, akkor közösüljetek velük úgy, ahogyan Allah elrendelte számotokra.

Valószínűleg a női nemi szerv megcsonkítás gyomorforgató problémáját (FGM – Female Genital Mutilation) nem kell bemutatni a legtöbb embernek. Ez aktuális, napi probléma. A WHO becslései alapján világszerte olyan 200 millió nőn végezték el a nemi szerv csonkítás valamely változatát.

A Magyar Nemzet egyik cikkében a legérintettebb országokat is felsorolja:

A beavatkozás harminc országban, többségében Afrikában elterjedt, de a Közel-Keleten, Ázsiában, sőt a bevándorlók között nyugati államokban is előfordul. Szomáliában, Dzsibutiban, Guineában és Maliban például a felmérések szerint a nők kilencven százaléka esett át a beavatkozáson.

Ez az utóbbi négy, legkitettebb ország mind muszlim lakosú többségében, amit a PBS Learningmedia vallási világtérképén is leellenőrizhetünk.
A csonkítás indokaként a nők feletti szexuális ellenőrzést sejtik, ami tökéletesen belepasszol a politikai iszlám, nőkkel kapcsolatos hozzáállásába, amit már a fátyol kapcsán is láthattunk.

És bár a női körülmetélésről a Koránban nincs szó, de mivel az Iszlám kultúra nem kizárólag a Koránon, hanem a Trilógián (ami tartalmazza a jóval terjedelmesebb Hadíszt és Szírát is) alapul, ott találunk erre bőséges utalást.

A körülmetélés részét képezi a Trilógián alapuló saria törvényének. Ebben a témában az Utazó támasza kötetéből olvashatjuk mind a fordítást, mind pedig a vitát a fordításról.

^{UT e4.3} A körülmetélés kötelező férfiaknak és nőknek egyaránt. Férfiak esetében abból áll, hogy eltávolítják az előbőrt a hímvesszőről, míg nők esetében pedig abból, hogy a csikló előbőrét távolítják el (nem magát a csiklót, mint ahogy azt néhányan tévesen állítják).
Mindazonáltal, amit az arab nyelvű szöveg valójában mond, a következő: “A körülmetélés kötelező (minden férfinek és nőnek), amelynek során a férfiak esetében levágják a hímvessző makkjáról az előbőrt, a nők körülmetélésekor viszont kivágják a csiklót (ezt hufádnak nevezik).

Ez a fordítás homályossá teszi a szabályozást, ami a sok helyen jelenlévő kettőség miatt azt jelenteni, hogy szabadon értelmezhető és vihető át gyakorlatba.

Az politikai iszlám hozzáállását a témával kapcsolatban kiválóan összefoglalja Bill Warner, a téma világhírű kutatója az egyik könyvében:
“Mohamed szunnája az, hogy soha nem tiltotta a klitorisz eltávolítását, ami az ő idejében elterjedt szokás volt.”

A szokást pedig a muszlim emberek Európába is magukkal hozták. Vagy titokban elvégzik, vagy ha ezt nem tudják megtenni, egy afrikai muszlim országba utazva végeztetik el lányaikon.

Ez a nők helyzete az iszlámban.

A szokásos záró gondolat: nekem se higgyétek el, amit leírtam, gondolkozzatok el rajta, nézzetek utána! Ehhez a linkeket lejjebb találjátok.

A megjelölés nélküli idézeteket Bill Warner – Nők és rabszolgák, CSPI, Budapest, 2020. művéből emeltem be.

---

Az Iszlám szövegek fordításai a következő művek alapján történt:

KORÁN

• Simon Róbert: A Korán világa. (1987) Helikon Kiadó; (1994)
• Dr. Mihálffy Balázs: Kurán – The Holy Quran. (1994) Rehbar Publishers karachi, Edhi International foundation.
• Dr. Okváth Csaba: A Kegyes Korán értelmi és tartalmi fordítása magyar nyelvre. (2010) Szaúd-Arábia

BUKHÁRI – Szahíh al-Bukhári hadíszgyűjtemény Muhammad al-Bukhari (i.sz. 810-870) által a The Translation of the Meanings of Sahih Al-Bukhari kötetben Dr. Muhammad Muhsin Khan fordításában. Darussalam Publication; 1997.

UT – Umdat as-Salik wa ‘Uddat an-Nasik (Az utazó támasza és a hívők eszköztára) – Ahmad ibn Naqib al-Misri (i.sz. 1302-1367) szerzőtől, angol fordításban a Reliance of the Traveller and Tools of the Worshipper – The Classic Manual of Islamic Sacred Law (Az utazó támasza és a hívők eszköztára – Klasszikus kézikönyv az iszlám szent törvényéhez) c. kötetben, szerkesztette és fordította Nu Ha Mim Keller. Aman Publications; 1994.

Kiemelt képünk a Shutterstock-ról származik.