Egy ideje már nem hallottatok felőlem. Közel negyedéves, nem tervezett szünetet tartottam a cikkek írásában. Ráfoghatnánk, hogy alkotói válságban voltam, de ez nem lenne igaz, hiszen töménytelen mennyiségű témám és mondanivalóm van.

Inkább arról van szó, hogy az életem újrarendezését végeztem, számot vetettem szerepeimmel, és a viszonyommal magához az íráshoz és a nemi szerepek témához. Még inkább azzal, vajon tudok-e adni valamit az olvasóimnak, tudok-e hasznos lenni a tájékoztatás ezen területén?

Hiszen a gender és LMBTQ téma napi szintű az egész világban, nagyon sokan foglalkoznak vele, akár hasonló szemlélettel és mondandóval.
Ráadásul óriási lobbi és tőke van az LMBTQ mögött. Ami azt az érzést keltette bennem, hogy “van-e egyáltalán esély, érdemes-e csinálni a tájékoztatást?”.

Erre a költői kérdésre sokszor úgy válaszoltam magamnak, hogy “ha pár embernek segítek felnyitni a szemét, és rendezettséghez, alapokhoz juttatni az életében, akkor már volt értelme”. Másrészt nem találtam a mai napig sem olyan célzott, csak a nemi szerepekkel foglalkozó, összefoglaló és strukturált tartalom-megosztó helyet, mint amit én célul tűztem ki. Magyarországon biztos nem, de lehet nemzetközileg sem, így személyesen is van mit adnom.

Ehhez a szemlélethez már csak motivációt és lendületet kellett gyűjtenem, amit pár támogató ismerős hozott el.

Szerencsére az elmúlt időszak se telt el terméketlenül a személyes fejlődésemen kívül. Ugyanis a tanulást és kutatást továbbra is folytattam, és lenyűgöző, valamint lesokkoló felfedezéseket is tettem. Ezek segítségével több LMBTQ jelmondatot is pellengére tudok állítani, kivesézni, akár egyenesen megcáfolni.

Ezeket az eredményeket fogom megosztani az elkövetkező hónapokban.

Tehát, most újra itt vagyok, és nézzük ezeket a szlogeneket, a teljesség igénye nélkül!

A történet ott kezdődik, hogy az idők folyamán számos rövid kinyilatkoztatással találkoztam a gender témával kapcsolatban, ami egy barátommal való, nagyjából egy évvel ezelőtti összeveszésben csúcsosodott ki.

Ő lelkes gender-mozgalom pártoló, de fel szerettem volna nyitni a szemét alternatív szemszögekre. Ezért nagy átéléssel elmeséltem az átfogó elméletemet, hogy mi is zajlódhat valójában az LMBTQ emberek pszichéjében.
Pár állítólagos, ismétlődő becsmérlő szóhasználatom után – amiket későbbi elmondása szerint finoman jelzett -, az agresszív verbális letámadásom következett.

Mivel az esemény intenzív fordulatot vett, ezért nem emlékszem pontosan, az este melyik részében is hangzottak el a gender-mozgalom jogosultságát alátámasztó jelmondatok.

De ennek köszönhetően kihegyezett lettem az ilyen jellegű szózatokra.

Például ez biztosan előkerült:
“A történelem minden nagy kultúrájában volt harmadik nem”.
Mikor kíváncsian érdeklődtem ezek pontos forrása iránt, az igen velősen megfogalmazott válasz ez volt: – Utána lehet nézni.

Ez a rövid kis mondat, ami bizonyítani szándékozott a fenti szlogen jogosultságát, nekem közel egy éves kutatómunkát adott.

Pedig a jelmondat határozott, és kétséget nem hagyó álláspontja szerint ezek annyira köztudott és egyértelmű dolgok kellettek volna legyenek, hogy nem is értem, miért nem emlékszem általános iskolás tanulmányaim során erre. Sőt, talán Edit dadus néni is mesélt róla a kiscsoportos oviban.
Vagy lehet az volt a baj, hogy ezt nem Edit dadus bácsi adta elő szivárványos hajban, tűsarkúban és a lágyéknál erősen kidudorodó miniszoknyában?

De mivel kimaradtam ebből (szerencsére), vagy memóriám megkopott, kénytelen voltam Google barátomat megkérni.
Csakhogy vagy rossz hangulatban volt hónapokig, vagy én bizonyultam Google analfabétának, de nem jutottam előrébb.
Netán lehet, hogy ez mégsem olyan egyértelmű dolog, mint ahogyan lelkes barátom előadta?

Bárhogy is legyen, háromnegyed évbe telt, míg egyik ismerősöm rálelt egy videóra, ahol egy USA-beli egyetemi előadáson előkerült, mire is gondolhatnak.

Az egyik példa a Sumér Gala androgün papjai, a másik pedig az ókori Görögországban a Gallae vagy Galli papok voltak.

A téma persze még részletesebb kutatást igényel. A nekikezdéshez a Chat GPT segítségét kellett igénybe vennem. Az ott szerzett előzetes információk azt mutatják, nem felelnek meg ezek a kultuszok a mai transznemű vagy gender fogalmaknak, és erősen vallási alapon szerveződtek. Az sem kizárt, hogy ezek a csoportulások szekták voltak, vagyis az adott társadalom egy nagyon kicsi, extrém nézetű embereinek közössége.

Így a fentiek alapján az “utána lehet nézni” lefordítva – hogy ne csak a szarkazmus eszközét használjam – annyit tesz: – Nincs pontos forrásom, fogalmam sincs. Valójában csak hallottam ezt a megállapítást.

Ez a félrevezető, “bizonyító” mondat összességében mégis hasznosnak bizonyult számomra. Hiszen kiderült a kutatás eredményeiből, hogy úgy tűnik számos ember erős kinyilatkoztatásokat tesz másoknak, amik érzelmi gombokat nyomogatva hitelesnek érződnek, így a hallgatóság elfogadja, majd ők is tovább adják őket.
Sajnos, az állítás helyességének megkérdőjelezése és a pontos források kérése, majd azok ellenőrzése nélkül. Részben így terjed a tudatlanság és maga a mozgalom is.

Szerencsére, mivel én túl sokat is kaptam a “kezdő csomagomban” a kritikusságból, a kutatások eredménye hozzásegített engem a jelmondatok kétkedő szemléléséhez és a cikkeimben a források megjelölésének felértékelődéséhez.

A két nem közötti spirituális összekötők?

Egy másik szálon elindulva – a többi kutatással párhuzamosan, hasonlóan nagyjából egy évet felölelve -, a Préda című film megnézése után, erős felindulásomban elkezdtem kutatni az indián társadalom után. Ugyanis nehezen volt hihető számomra, ahogy ott bemutatták az indián nőkkel való bánásmódot, és felháborított az az éretlen, lázadó tini viselkedés, ahogyan megmintázták a föhősnő karakterét.

És nem, nem Karl May összes művét olvastam el, hogy képbe kerüljek az indián kultúráról, hanem hét-nyolc tudományos könyvet, és még pár tanulmányt a témában, amik sok száz kutatásra és forrásra hivatkoznak.

A talált információk alapján kiderült, hogy részben tévedtem az indiánok – a Préda film által megjelenített – nemi társadalmi viszonyaival kapcsolatban. De feltárult, hogy a mozi nagyrészt csúsztatásokat és propagandát tartalmaz.

Indián kultúra kutatásaim során ráleltem az LMBTQ egyik fontos szekciójának, a Two Spirit (Kétlelkűek) mozgalom alapfilozófiáira, és itt is azt találtam, hogy alapvetően a semleges nemű egyén teljesen vallási alapú szerepekből indul ki. Az indiánok között inkább a homoszexualitás elfogadása volt a szélesebb. De ez egy nagyon nagy népcsoport, egy szűkebb területén megtalálható, azon belül is csak egyes törzseknél jellemző társadalmi megnyilvánulásai. Vagyis egyáltalán nem a nagy indián kultúrákra volt jellemző, mint az Inka, Maja vagy Azték.

Az írásaim során ki fog kristályosodni, valójában hogyan is működtek az igen sok – egyaránt negatív és pozitív – sztereotípiát kapott indiánok nemi szerepeikben.

Hiteles társadalomtudományok?

Tehát mit is találtam eddig? Adott volt egy jelmondat, ami határozott, általános érvényű kinyilatkoztatást tartalmazott a mindenkori emberi társadalom berendezkedésével kapcsolatban.
Majd az eddig létezett több tíz nagy kultúra között találtam hármat, amelyeknél mind vallási – és nem társadalmi – alapú volt az úgynevezett harmadik nem.

És bár a történelem óriási időt ölel fel, és a róla való tudás igen jelentős, így lehetnek még meglepetések a “harmadik nem”-el kapcsolatos kultuszok terén. De ha ezeket ilyen nehéz megtalálni, akkor az erősen gyanús, hogy ez mennyire is általános érvényű. Ezek alapján egyáltalán nem tartom meglepőnek, hogy a “harmadik nem” inkább egy mítosz, ami pár társadalom perifériáján létezett, nem produkálva jelentős kulturális hatást.

Ellentétben a most mesterségesen gerjesztett, igen zavaros helyzethez képest.

Vagyis néhány, a történelem és a kultúra szempontjából nem jelentős, kirívó esetet elővettek páran, felcímkézték általánossá, majd az emberiség egészére vették alapvető érvényűnek, és bizonyító erejűnek.

Ez a tudománytalan, a kritikusságot és önreflexiót nélkülöző hozzáállás nem most kezdődött. A gender-elmélet alapjait lehelyezők egyike, John Money, a Johns Hopkins egyetem szexuálpszichológus professzora életpályája során számos esetben vont le hibás kutatásokból vagy elejtett félmondatokból következtetést az egész emberi fajra nézve.

Manapság pedig az ilyen hibás következtetések egész kötegére építkezik a gender-mozgalom.

Így vált számomra egy nagy tanulsággá, hogy nem elég hozzájutni az információhoz, mint bizonyíték. Lényeges hitelesként vagy hiteltelenként megjelölni, a többi hiteles információhoz képest összefüggéseiben értelmezni és végül magunkban feldolgozni.

A szerelem, az szerelem

Talán ugyanúgy ehhez a John Money-hoz vezethető vissza a “Szerelem, az szerelem” jelmondat alapkoncepciója. Az eddigi megértésem alapján ez a szózat az állítólagos számos nem, egymással való bátor keveredésére buzdít, akármilyen kombinációban.

Már ez sincs rendben, de amit sugall, és ami a plakátokról elég aggasztóan átjön, hogy itt a pedofília legitimálásáról is szó van.

De míg a plakátok, és ez a jelmondat ebbe az irányba sugall, addig John Money bizonyíthatóan, bátran és lelkesen felvállalta szemléleteit. A pedofília és a vérfertőzés egészségesként népszerűsítését a 70-es évektől egészen pályafutása végéig. Tette ezt igen nagy sajtóvisszhangok és számos könyv kiadása közepette, amikből több ma is kapható. Hozzáférhetőek, miközben többségük már megcáfolásra került.

Ez derült ki a gender-mozgalom kezdeteinek alapkutatásaiból. Ami még nem ért véget, de már számos sokkoló részlettel és következtetéssel fogok jelentkezni.

Csak akkor tudhatod, ha kipróbálod.

Végül egy, az előzőnél nem kevésbé megrázkodtató jelmondat, aminek eredményével egy interjú formájában sikerült kézzelfogható közelségbe kerülnöm.

Részletes esetfeltárást készítettem egy olyan személyről, aki gyermekkori homoszexuális traumát élt át. Ez egész életére nemi identitás zavart okozott. Annak elrettentő példájaként, hogy mennyire veszélyes és súlyos következményekkel is járhat ennek a legutóbbi szlogennek a gyakorlati megvalósítása, akár emberek tömegeinek életében.

De mivel a tudományban egyetlen eset nem mérvadó, és ahogy fentebb említettem, nem szabad belőle teljes fajunkra vonatkozó következtetéseket levonni, ide is fogok hozni tanulmányokat, milyen családi körülmények vezethetnek egy olyan nemi orientáció kialakulásához, ami látszólag homoszexuális.

Szóval továbbra sem kell aggódni az unalom miatt. Hozok kedélyborzoló témákat bőséggel. Olvassátok cikkeinket továbbra is!

Kiemelt képünk Elijah Hail-től származik az Unplasról.