Skip to content Skip to footer

Spanyolország menstruációs szabadságot vezetne be – hátrányok

Total
0
Shares

Itt Európában, Spanyolország lehet az első ország, ahol bevezetik a menstruációs szabadságot, amennyiben jövő héten (május 17-e környékén) megszavazzák a törvényjavaslatot.

A téma előző cikkében kibontottam, hogy általánosan milyen érvek szólnak mellette, amik miatt érdemes egy ország polgárainak elgondolkodni egy ilyen törvény elfogadásán. Magát az ötletet a súlyos menstruációs panaszokat tapasztaló nők életének jobbítása szülte. Ennek kivitelezése egy erőteljes érv a mérleg pozitív oldalán. Most végigveszem azokat a tényezőket, amik ellene szólhatnak.

Alapvetően az nem baj, ha hibázunk – még ekkora volumenben sem -, hiszen amikor egy ötlet felmerül, nem gondolhatunk mindenre. A tapasztalat majd megmutatja, mi működik, és mi nem, és majd lehet finomítani a szabályokon.

De ha már lehet, akkor tanuljunk az előttünk járóktól, és igyekezzünk olyan utakat találni, és koncepciókat kidolgozni, amik vagy megoldások, vagy pont buktatók lehetnek. Ezzel számos nagy kockázatot elkerülhetünk. Ennek fényében gyűjtöttem össze az ellenérveket.

Forrás johnhain, Pixabay

Kontra

  • A meghozott törvényi konstrukció nem mindig használható
    Bár Taiwan-ban 2002-ben bevezették a menstruációs szabadságot havi 1 nap erejéig, nem sokat változott a helyzet egy 2011-es előzetes tanulmány szerint, mert a felmérésben részt vevők nem tudták, hogyan használják, vagy hogyan is kell alkalmazni, a következő okok miatta:
    • A szabályozás elég rugalmatlan
    • Senkiről se tudtak, aki ezidáig használta volna
    • Számos egyéb szabadság lehetőség van, amit használhatnak
    • Nincs, aki a szabadság alatt helyettesíthetné őket
    • A munkáltatójuk orvosi igazolást kér, hogy használhassák a menstruációs szabadságot

A tanulmány megoldási javaslatokkal is előállt, de egyértelműen látszik, hogy valami nagyon félrement a helyi viszonyokra alkalmazásban.

  • Túl sok jogi szabadságot ad a törvény
    Japánban hiába vezették be már 1947-ben a menstruációs szabadság lehetőségét, a cégekre bízták, hogy mennyi napot biztosítanak erre. Így ez egy látszat intézkedés, hisz nemhogy nincs betartatva a törvény, de ráadásul mindenki saját szája íze szerint is értelmezheti.
  • Nem fizetett szabadság
    Azon túl, hogy Japánban a cég döntheti el a napok számát, azt is, hogy fizet-e érte. Ennek így mindössze annyi haszna van, hogy nem kell trükköznie a nőknek adminisztratíve a betegszabadsággal, csakhogy sokkal rosszabbul járnak vele.
    Hasonlóan Kínában, ahol a dolgozók jelentős része a ledolgozott órákon alapulva kap fizetést, előléptetést és elismerést. Vagyis, az otthon maradással csak későbbi stresszt okoznak maguknak, hogyan is dolgozzák azt le, számolt be egy kínai nő a Global Times-nak.
  • Sokszor hiányzik a törvény érvényesítése
    Több ázsiai ország női beszámoltak arról (ott, ahol már be lett vezetve), hogy hiába van törvényileg meghatározva a menstruációs szabadságra menés lehetősége, a cég és a főnökeik vagy neheztelnek annak felhasználásakor, vagy egyenesen megbüntetik őket.
    Vagyis az aktuális ország, vagy tartományi kormány nem fordít arra figyelmet, hogy be is legyen tartva a törvény, így az gyakorlatilag haszontalan.
  • A törvénnyel együtt a menstruációt de-stigmatizálni kell
    Jessica Barnack-Tavlaris (aki egy előzetes tanulmányt végzett az USA-ban a menstruációs szabadság bevezetésének lehetőségéről) elmondta a HuffPost online újságnak:

Véleményem szerint, hogyha ezek a menstruációs szabadság rendelkezések nem kerülnek párhuzamosan a menstruációt de-stigmatizáló erőfeszítésekkel együtt végrehajtásra, akkor fennáll annak a veszélye, hogy megerősödik a menstruációs stigma.

Vagyis a több száz éve, számos kultúrában mélyen gyökerező, a menstruációval kapcsolatos hiedelmek és ellenérzések egy másik formában megerősítésre kerülhetnek.
  • A nők gyengébbnek tűnnek ezzel
    Több ázsiai nő elmondása szerint, a menstruációs távollét egyenesen a férfi kollégák nemtetszését váltaná ki.
    A Coexist brit cég körül folyó vitában volt, aki egyenesen a női egyenjogúság 100 éves visszaesésnek tartotta az ötletet, mert ezzel a gyengeség stigmáját tenné rá, elvágva őt az előléptetéstől.
    Egy Japán cég női dolgozója ezt nyilatkozta, azzal kapcsolatban, hogy miért a normál betegszabadságot használja:

Ha a férfiak világában akarsz bizonyítani, nem fogsz menstruációs szabadságra menni akkor, ha azt a gyengeség jeleként értelmezik.

  • A közvetlen munkakörnyezet nemtetszését váltja ki
    Azon túl, hogy a férfi kollégák gyengeségnek tekintik a menstruációs szabadságra menést, a közvetlen kollégák neheztelését is kivívja egyes helyeken, mert olyankor nekik kell elvégezni a távol maradó nő munkáját.
    Továbbá a 2014-es, Japán kormány tanulmány azt is kimutatta, hogy a nem használat egyik fő okának a nők, a férfi felettesek nem-megértését jelölték meg.
  • Az intézkedések nem korrektek a férfiakkal szemben a munka világában
    A HuffPost cikkében említi Barnack-Tavlaris USA-beli tanulmányát az ottani esetleges menstruációs szabadság bevezetéséről. A megkérdezettek 42%-a jó ötletnek tartja, mégis sokak szerint a rendelkezés tisztességtelen lenne a férfiakkal szemben, és diszkriminációt szülhetne. Ezt nem csak az USA-ban, hanem Kínában is felvetették, ahogy a The Guardian cikke beszámol erről.
  • Női-férfi egyenjogúság rosszabbodhat a javulás helyett
    Az egyenjogúsági törekvés még erősebb munkahelyi megkülönböztetésbe fordulhat át. Ahol a nők húznák a rövidebbet, mert ha nekik biztosítani kell a plusz napokat havonta, akkor a férfiak válnának a kívánatosabb munkaerővé, hiszen nekik meg nem kell. Vagyis kevesebb kötelező juttatás mellett többet dolgoznak.Az ettől való tartás miatt nem szavazták meg Olaszországban sem 2016-ban a menstruációs szabadságra beadott törvényjavaslatot. Tartottak attól, hogy ez csökkentené a cégek érdeklődését a női munkaerő iránt, miközben Olaszországban az egyik legalacsonyabb jelenleg is a nők foglalkoztatási aránya Európában.
  • A kis cégeket bizonyos körülmények között destabilizálhatja
    A mikro- és kisvállalkozások stabilitása meginoghat. Mert a plusz két vagy három nap komoly kiesés lehet egy kis cégnek. Még akkor is, ha nem fizetett szabadság a meglévőkön felül. Ha meg fizetett, vagy betegszabadság, akkor komoly költséget jelenthet, amit sok cég nem engedhet meg magának (függően az ilyen komoly tünetekkel rendelkező nők számától), vagy akár a csődöt is kockáztathatja. Ami meg megint abba az irányba hat, hogy kevésbé szívesen alkalmazzák a nőket.
  • Piaci versenyhátrányba juttathat cégeket
    Tovább növekedhet az a jelenség, hogy a kisvállalatok nem jutnak megfelelő mennyiségben jó munkaerőhöz. Hiszen a nagyvállalatok arra használhatják fel a menstruációs szabadságot – törvényi rendelkezés nélkül is -, hogy munkavállalókat csábítsanak el ezzel a plusz szolgáltatással, mert az ő büdzséjük megengedi.
    Amire mondhatjuk, hogy “versenyszféra”, meg “szabad kapitalizmus”, de tudtommal a mikro- és kisvállalkozások adják a gazdaság alapját és stabilitását, így a gyengítést egy központi szabályozásnak nem kellene inspirálnia.
  • Túlszabályozott lehet minden igény figyelembe vételekor
    Még jobban bonyolítja a helyzetet a gender mozgalom. Már jelenleg is nagyon bonyolult világban élünk, de a gender igények még jobban bonyolítanák, ahogy Barnack-Tavlaris tanulmányában erre is kitér. Miszerint ki számít nőnek, miközben másnak gondolja magát, de menstruál, vagy nőnek gondolja magát, de nem menstruál stb. Hogy ez miért is gond, és milyen problémákat vet fel, arról számos cikkem részletesen be fog számolni.

Láthattuk az ellenérvek között, hogy számos olyan tényező van, amin egy menstruációs szabadság-rendszer bevezetése elcsúszhat. Mivel ez egy komplex kérdéskör – ezért is szántam rá három cikket -, a célravezető valószínűleg az, ha a jó megoldásokból többet alkalmazunk egyszerre, amik az egyes hátrányokat ki tudják küszöbölni.

Ezeket veszem végig a záró cikkben összegzésként, és a személyes végkövetkeztetésemet se hagyom ki a sorból.

A szokásos záró gondolat: nekem se higgyétek el, amit leírtam, gondolkozzatok el rajta, nézzetek utána! Ehhez a linkeket lejjebb találjátok.

1.
Yang Lan (2016). Global Times cikke a kínai megoldásról. Global Times. https://www.globaltimes.cn/content/970999.shtml.
1.
EU-s tanulmány a nők munkaerőpiaci helyzetéről 2016-ban (2020). In EUROPEAN SEMESTER THEMATIC FACTSHEET.
1.
Claire Zillman (2017). A Fortune online magazin az Olasz sikertelen bevezetésről. Fortune. https://fortune.com/2017/03/28/italy-menstrual-period-leave/.
1.
Jessica L. Barnack-Tavlaris, Kristina Hansen, Rachel B. Levitt, and Michelle Reno (2019). USA-beli menstruációs szabadságról hozzáállás-felmérés. In Health Care for Women International 40., pp. 1355–1373. 10.1080/07399332.2019.1639709.
1.
Ashifa Kassam (2021). A Time online magazin cikke a menstruációs szabadság politikáról. Time. https://time.com/6105254/menstrual-leave-policies/.
1.
Justin McCurry, and Stuart Leavenworth (2016). A The Guardian cikke a női-ciklus politikáról Ázsiában. The Guardian. https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2016/mar/04/period-policy-asia-menstrual-leave-japan-women-work.
1.
Monica Torres (2022). Huff Post online újság cikke a spanyol bejelentésről. Huff Post. https://www.huffpost.com/entry/menstrual-leave-spain_l_627c29ece4b0eb0f070d084f.
1.
Chang, Chueh, Chen, Fen-Ling, Chang, Chu-Hui, and Hsu, Ching-Hui (2011). Taiwani tanulmány a menstruációs egészségről és a szabadság használatáról. In Taiwan Journal of Public Health 30. (Taipei), p. 436.

Kiemelt képünk Thirteen .J-től származik az Unsplash-ról.

Nemi szerepek az életen át

Ne maradj le szerepekről!

Iratkozz fel hírlevelünkre az elgondolkoztató cikkekért!